Ilyenkor minden megromlik. A fogak, a szem, a

haj, az arc, a test. Talán még a lélek is.

A zugokban végigcsorduló alkohol szeretget,

símogat, csókolgat mindenütt, aztán éjszaka

tanyát ver a fejben, s ott viháncol tovább: ugrál,

harangot ver, táncol az agyon.

Ilyenkor minden megromlik, csak te nem. Ott

laksz a szívben az este előtt, ivás közben, az álmok alatt,

reggel pedig átköltözöl kicsit a fejbe, hogy

megszelídítsd az ott randalírozót. Jön a kávé is,

hogy segítsen, vagy inkább műszakot váltson: rád

már a szívben van szükség, mert üres, mint egy

kongó táncterem.

www.youtube.com/watch

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.